jászberényi vérengzés, 1919. máj. 2.-júl. 13.: A lakosság megfélemlítésére 3 alkalommal összesen 13 főt lőttek agyon, azon ürüggyel, hogy ellenforradalmárok. - V. 2: Egressy Kálmán (22 é.) t. hadnagyot (letartóztatásából éppen szabadulván, a fogház udvarán védelmére kelt egy letartóztatottnak, akit a vörös őrök vertek) Gárdos (Gottselig) Henrik kárpitossegéd agyonlőtte. - V. 7: Hajek Ferenc (30 é.) v. törvszéki díjnok vörös katonát, a forr. törv-szék (tagjai: lakatos, szabósegéd, szerelő, rendőr) ítélete alapján agyonlőtték, mert kijelentette: a komm. rendszer fenn nem állhat, őt a haza szeretetére nevelték s a kirságot kívánja. - VII. 13: a vörösök népgyűlést rendeztek Jászberényben, melyen a rend fönntartására 300 főnyi karhatalmat s egy padláson géppuskát helyeztek készenlétbe. A népgyűlésen Bokányi Dezső népbiztos hadtestparancsnok szónokolt, akit a nép lehurrogott. Egy lövés eldördült, a vörös karhatalom kürtjelére a géppuskából s a tér több oldaláról a vörös karhatalmi csoportokból lőni kezdték a tömeget. 11 ember meghalt, 36 súlyosan, több könnyebben megsérült, akik a megtorlástól félve eltitkolták sebesülésüket. VII. 17: Vágó (Weiss) Béla, az ügy kivizsgálását vez. népbiztos megállapította: a vérengzés ellenforr. puccs következménye. Jászberényre 3 millió korona sarcot is kivetett, amit néhány nap alatt pénzt vagy életet biztatással behajtottak (1 fő megtagadta a fizetést, büntetlen maradt), a vagyonosoknál razziákat tartottak, melyeken értékbecslés nélkül koboztak el ingóságokat. 88

Gerencsér 1993:428. - Váry 1993:67.